2013. július 23., kedd

Kukacoskodás



Mama kukoricát pucol a konyhában, egyszer csak sikít egy hatalmasat:
- JAAAAAAJ, gyere ide!
- Mi az?
- Láttam itt egy EKKORA hatalmas zöld kukacot! Majdnem megfogtam.
- Hmmm. Zöld volt?
- Zöld. És majdnem megfogtam!
- MAMA! OTT MÁSZIK A LÁBADON!!!
- WAAAAAAAAAAAAA!!!!! HOL? SZEDDLE! SZEDDLE! SZEDDLE!
- Csak vicceltem. Szerintem beleesett a szemetesbe...
- Hú, most kitekerem a nyakad, te lány!

a kukacot egyébként azóta nem látták... :)

2013. július 21., vasárnap

Mama alkot #part 7



*Nyaralás Balatonon, filmnézés este, Éhezők Viadala...
Nagyon késő van...
Mama fásultan gubbaszt a TV előtt...*

Mama: Mikor lesz már vége?
Én: Hát, még kb. fél óra...
Unokatesó: Nyugi, mindjárt.
Unokatesó2: Ne aggódj, Mami, még megölik Kato-t, azán vége.
Mama: MICSODA?! MÉG KETTŐT EZEKEN KÍVÜL??????
XD

Eredmény: olyan röhögőgörcs, ami még másnap reggelig is kitartott.

2013. június 18., kedd

Mama alkot #part6

 

Anya: Nézd, megrendeltem neked a polcot.
Mama: Jaj, köszi. Mondd csak, hová menjek érte?
Anya: Ez webshop.
Mama: Jó, mi a webshop címe? Holnap megyek.
Anya: Mama, ez webshop...
Mama: Értem én, hogy webshop, de mi a címe?!

Mama alkot #part 5



Nagyszülős nyaralás (megint)

*Mama és én a medencék felé, leülünk, Mama oldalra néz*
Mama: Hú, az ott a Győzike! Nézzedmá'!
*Győzike meghallja a nevét, idenéz*
Mama: Szia, Győzike! Hallom beteg voltál. Gyógyulgatsz már?
Győzike tekintete: Ez meg ki a rák?

Mama alkot #part 4



Papa: Fáj a lábujjam. Azt hiszem, elvágtam...
Mama: Hadd nézzem, gyere, beragasztom!

*néhány perc múlva Papa hasraesik a papucsában*
Mama: Mi az? Mi van?
Papa: Összeragasztottad a lábujjaimat...

Mama alkot #part3

 

Vacsora a hotelban:
Mama a pincérnek: Egy olyan "Józsi bácsi csemegéjét" kérnék.
Pincér: Máris hozom-
Én: Kicsit zsírosnak tűnik, biztos megeszed?
Mama: Jaj, hagyjál már. Az én gyomrom mindent kibír!
*pincér leteszi a 3 méter átmérőjű tálat*
Mama: Ez fincsi lesz.

*másnap*
Mama a klotyó felé: Ó, Józsi bácsi meg az a ki@@@szott csemegéje!

Mama alkot #part 2

 

Néhány éve, nagyszülős nyaralás Debrecenben. Beszállunk a liftbe, mellettünk három néni.
Én: *csöndben a fal felé fordulok
Mama: *jó hangosan* Jóreggelt kívánok!!!
Nénik: *semmi válasz*
Mama: Milyen jó idő lett, nemde?
Nénik: *semmi válasz*
Mama: *halkan* Jó, ha nem, akkor nem.
Nénik kiszállnak, de annyit még hallani a beszélgetésükből, hogy "Ich spreche Ungarisch nicht. Und du, Marie?" (Én nem tudok magyarul. És te, Marie?)

Az éjjeli kaland

 

Egyszer a nagymamámnál aludtam. Az éjszaka kellős közepén, halálra vált arccal ráztam fel:
- Mama, Mama!!!
- Mi az? Mi a baj?
- Mama, Mama!!!!!
- Mi van? Baj van?
- MAMA!!!!!!!!!!! Aludjál...

Reggel meg semmire sem emlékeztem...

Mama alkot part#1

 

Én: Mama, tudok egy tök jó viccet. Miért nem lehet Petőfi Sándornak FILA táskája?
Mama: Na, mondjad!
Én: Mert csak tizenkét pontja volt *kuncogok*
Mama: Jaj, a kis butus! Miért nem szólt? Nekem sok pontom van, adtam volna neki...
Én: Kill... Me... NOW!!!!!!!! *giga-mega-epic facepalm*